Chiara Lubich
a Fokoláre Mozgalom alapítója
Chiara Lubich 1920-ban született Trentóban, 1943-ban alapította a Fokoláre Mozgalmat, mely a világ 182 országában terjedt el, több mint 2 millióan követik, lelkisége pedig további 5 millió emberhez érkezik el.
A meghívásoknak eleget téve bejárta az egész világot. Tizenhat díszdoktori címet és húsz díszpolgárságot adományoztak neki, valamint hat nemzetközi díjjal tüntették ki.
Chiara Lubich munkájának hatékonysága miatt is a mai katolikus világ egyik legjelentősebb személyisége volt, aki határozott és mély elkötelezettséget tanúsít az ökumenikus és a vallásközi párbeszéd területén is.
1920. Chiara Trentóban született. A fasizmus évei alatt szegénységben él: apja szocialista eszméi miatt elvesztette munkahelyét.
1943. december 7-én válaszol Isten hívására, hogy egész életét örökre Neki ajándékozza.
1944. A legsúlyosabb trentói bombatámadás után is a városban marad, hogy a születőben lévő mozgalmat támogassa. Érzi a meghívást, hogy átölelje az emberiség minden fájdalmát.
Néhány társnőjével a trentói szegényeket látogatják, így elkezdődik egy „isteni kaland”. Tapasztalatuk azt bizonyítja, hogy a szó szerint megélt evangélium a leghatékonyabb szociális forradalom.
1948. Az olasz parlamentben találkozik Igino Giordani képviselővel, íróval és újságíróval, az ökumenizmus úttörőjével. Ő Chiara mellett a Mozgalom társalapítója lett, mivel igen jelentős része volt abban, hogy az egység lelkisége megtestesüljön a társadalomban és megszerveződjön az Új Családok, valamint az Új Emberiség mozgalom.
1949. Találkozik Pasquale Foresivel, aki később az első fokolarino pap lesz. Az alapító mellett mindenekelőtt a lelkiség teológiai elmélyítéséhez segítette hozzá a Mozgalmat, részt vett a Città Nuova kiadónak és a mozgalom első városkájának, Loppianónak megalapításában. A továbbiakban is jelentős része volt a lelkiség gyakorlatra váltásában egyházi és civil téren egyaránt. Igino Giordanioval együtt társalapítónak tekintjük.
1954. Vigo di Fassában kényszermunkáról menekült emberekkel találkozik, ez tudatosítja Chiarában azt a tragédiát, amelyet Közép-Kelet-Európa él. 1960-tól kezdve illegálisan működik a Mozgalom, és él az egység lelkisége a vasfüggönyön túli országokban.
1956. Magyarország szovjet megszállásakor szükségét érzi, hogy Isten visszatérhessen a társadalomba, hogy az emberek Benne találhassák meg a szabadság és a testvériség forrását. Így születnek meg az „önkéntesek”, akik a társadalom különböző területein kötelezik el magukat: a politikában, a gazdaságban, a művészet világában, a pedagógiában, stb., és animátorai az Új Emberiség mozgalomnak.
1959. Egy európai politikusokból álló csoportnak a népek egységéről beszél, és átülteti a népek közötti kapcsolatra a szeretet evangéliumi törvényét: azt javasolja, hogy lépjék át saját országuk határait, és „szeressék úgy mások hazáját mint a sajátjukat”.
Hamarosan a nemzetköziség jellemzi a Mozgalmat, mert igen gyorsan elterjed előbb Olaszországban, majd 1952-től Európában, és 1959-től pedig a többi földrészen is. 1965-től kezdve városkái létesülnek, nemzetközi kongresszusokat tart, saját sajtóval rendelkezik, és sokféle módon hozzájárul az „egyesült világ” építéséhez.
1960-67. A Mozgalom megnyílik az ökumenizmus felé. Chiara Lubich Németországba látogat, és ott evangélikus lelkészek kérésére elmondja lelki tapasztalatát (Darmstadt). Lelkisége, az egység lelkisége az évek során több, mint 300 egyházban és keresztény közösségben elterjed.
Londonban fogadja az anglikán prímás, aki arra buzdítja, hogy az angliai egyházban is terjessze el a Fokoláre lelkiségét. A későbbiekben a prímás utódai is támogatják a mozgalmat.
1967-ben találkozik Isztambulban I. Athenagoras pátriárkával, majd további nyolc alkalommal utazik oda, és találkozik utódaival is.
1967. A családot megrázó krízis láttán a Mozgalomhoz tartozó családokkal együtt elindítja az Új Családok mozgalmát.
1968. Nyugaton a fiatalok a lázadás korszakát élik. Chiara az evangéliumi radikalitásra hívja őket, hogy ezzel válaszoljanak az egész világon ott forrongó mély igényekre. Megszületik a Gen mozgalom (új generáció), és körülötte később (1984-ben) egy szélesebb körű mozgalom is, a Fiatalok az Egyesült Világért.
1970. Kezdettől fogva gyerekek is élték az egység lelkiségét. Megszületik a Fokoláre Mozgalom harmadik generációja (gen3), és lelke lesznek a Gyerekek az Egységért széleskörű mozgalomnak.
1977. Chiara Londonban Templeton díjat kap a vallási élet előmozdításáért. Az ünnepségen különböző vallások képviselői is jelen vannak. Itt indul a vallásközi párbeszéd.
1988. Augsburgi béke díjjal tüntetik ki ökumenikus tevékenységéért.
1990. Chiara Lubich és mintegy harminc, különböző tudományágakat képviselő professzor megalapítja az Abba Iskolát, hogy feltárják az egység karizmájában rejlő tanítást. A munkába bevonnak további háromszáz szakembert a világ minden részéről.
1991. A kommunizmus falainak leomlása után Chiara a brazíliai nagyvárosok peremén látja a gazdagok és szegények között tátongó óriási szakadékot. Új tervet javasol: Közösségi gazdaságot a szabadságban, mely a világ különböző részein fejlődésnek indul, több száz cég csatlakozik hozzá, és egy új gazdasági elmélet és gyakorlat születik meg általa.
1995. Szülővárosának polgármesterétől és püspökétől kap elismerést, s így a nyilvános élet újabb szakasza kezdődik meg számára.
1996. Díszdoktori címet kap Lengyelországban a lublini katolikus egyetemen, „mivel kopernikuszi fordulatot hozott a társadalomtudományokba az egység paradigmájával, mely új távlatokat nyit a post-kommunista társadalomban, mely az átmenet új és nehéz szakaszát éli”.
Párizsban UNESCO díjjal tüntetik ki a békére nevelésért.
1997- 98. Grazban „ökumenikus lelkiség” címmel beszél az egység lelkiségéről a II. Európai Ökumenikus Találkozó megnyitóján.
Az első keresztény és laikus nő, akit meghívnak hogy beszéljen lelki tapasztalatáról 800 buddhista szerzetesnek és szerzetesnőnek Thaiföldön, háromezer fekete muszlimnak a harlemi mecsetben, valamint a buonos airesi zsidó közösségnek. Új lehetőségek nyílnak a vallásközi párbeszédek terén.
Díszdoktori címet adományoznak neki a világ minden részén különböző tudományágakból nemcsak katolikus, hanem jelentős laikus egyetemek is.
Új fejlődés veszi kezdetét kulturális téren is.
1997. májusában az ENSZ felkérésére a new-yorki üvegpalotában a népek egységéről beszél.
1998-ban pedig Strasbourgban az Európa Tanács tünteti ki az „egyéni és társadalmi jogok védelmében kifejtett munkásságáért”.
1999. Speyerben 41 mozgalom és egyházi közösség alapítójával és vezetőjével találkozik.
Augsburgban részt vesz a megigazulásról szóló közös nyilatkozat aláírásán, és találkozik a Lutheránus Világszövetség legfőbb vezetőivel.
2000. Római, firenzei, és további, összesen 12 díszpolgársággal tüntetik ki.
Rothenburgban 50 evangélikus mozgalom képviselőivel találkozik.
A római parlamentben bemutatja a politikai Egység-Mozgalom törekvéseit.
Washingtonban több mint ötezer keresztény és afro-amerikai muszlim előtt beszél a testvéri dialógusról, mely együttműködést indít el az Egyesült Államok több városában is.
2001. Indiában „A béke védelmezője” díjjal tünteti ki egy hindu mozgalom Coinbatoreban, valamint bemutatja lelki tapasztalatát a bombay-i Somaya egyetemen.
Prágában fogadja őt Havel elnök.
Pozsonyban a „közösségi politikáról” beszél a szlovák parlament 150 képviselőjének.
2002. Riminiben újabb lendületet ad a politikai Egység Mozgalom törekvéseinek, hogy szolgálatukat a szeretetre szóló hivatásként éljék meg az egymást gazdagító különbözőségben.
Az Egyházak Ökumenikus Tanácsa meghívja Genfbe, hogy az ökumenikus út új szakasza nyílhasson meg az újdonság által, melyet az egység lelkisége hoz az egyházakba és a társadalomba.
2003-2004. A keresztény mozgalmak és közösségek „Együtt Európáért” nevű együttműködésének egyik kezdeményezője az egyetemes testvériség megvalósítása érdekében.
2005. Nagy hangsúlyt fektet a családok ügyének előmozdítására, megrendezik – műholdas összeköttetésben a Nemzetközi Családfesztivált Rómában és világszerte
2006-2008. Folytatja többek között a keresztény mozgalmak és közösségek Együtt Európáért nevű kezdeményezését és létrejön 2008-ban Stuttgartban, a II. Együtt Európáért találkozó, majd ennek mindtájára elindul az együttműködés világszerte az egyetemes testvériségért.
2008.
Március 14-én fejezte be földi útját.