Az általános nagygyűlés naplója/2. rész – január 25.

A Fokoláre Mozgalom általános nagygyűlésének második napja ökumenikus imádsággal kezdődött a különböző egyházakhoz tartozó résztvevők vezetésével. A kereszten függő, elhagyott Jézushoz fordultak, tőle kérve a növekedést  a kölcsönös meghallgatásban, hogy együtt tudják befogadni a Szentlelket és korunk emberiségének kiáltását, és így valóban az egység eszközeivé válhassanak.

Az imát az előző nap elhalasztott szavazások követték. A nagygyűlés szabályzatát kellett úgy alakítani, hogy lehetővé tegye az online munkát.

Így kis késéssel vette kezdetét a lelkigyakorlat, mely szerdán, január 27-én ér majd véget. A lelkigyakorlat a nagygyűlés szerves része, célja a Statútumokból idézve: „hogy a választók (…) fogékonyak legyenek a Szentlélek kegyelmére”. 

Az első előadás Chiara misztikájának első szikrájáról szólt, arról az ünnepélyes szövetségről, melyet az alapító kötött 1949. július 16-án a Dolomitokban Igino Giordani íróval, politikussal, a Mozgalom társfelelősével. Ebben a szövetségben – hangsúlyozta Fabio Ciardi atya, a Szeplőtelen Mária Oblátusainak tagja és a megszentelt élet teológusa-, Chiara Lubich és Igino Giordani, miután az áldozásban magukhoz vették az eucharisztikus Jézust, azt kérték tőle, hogy Ő kösse meg a szövetséget közöttük. Készen álltak egymás teljes és kölcsönös befogadására és egymás gondolatainak értékelésére, megnyitva így a Szentlélek számára a teret, ahol utat találhat. 

A megbocsájtás és az irgalom az alapja ennek a szövetségnek, melyre a résztvevők is azonnal meghívást kaptak. Lehetőségük nyílt felvenni a kapcsolatot más résztvevőkkel, akikkel esetleg ki szerettek volna békülni mielőtt együtt kimondták volna a szövetség szövegét, mindenki a saját nyelvén, mint egy egyetemes imádságot, mely túllép minden határt. 

Különböző történetek és tapasztalatok szemléltették, hogyan tud ez a közösségi misztika életre kelni: Vicky és Vic, fülöp szigeteki házaspár elmesélték, hogyan élték meg Vic covid fertőzését. Somjit, tajföldi buddhista elmondta, hogyan próbálja élni önmaga ajándékozását Buddha tanításai szerint. Jordi Spanyolországból elmesélte, hogy bár agnosztikus, mégis elkötelezte magát keresztény felesége mellett a párbeszéd előmozdítását segítő különböző csoportok koordinálásában.

Végezetül Rassim, algériai muzulmán arról beszélt, hogy a Koránban talált bátorítást mások elviselésére és a feltétel nélküli kölcsönös szeretetre. 

A nap végén a résztvevők 34 virtuális szobába mehettek csoportbeszélgetésre, ahol nem csupán arra volt lehetőségük, hogy megosszák gondolataikat, hanem arra is, hogy a gyakorlatban éljék meg mindazt, amit a nap folyamán hallottak, vagyis egymás kölcsönös és mély meghallgatását és a teljes befogadást.

a Fokoláre Sajtóirodája