Mély fájdalommal értesültem róla, hogy szeretett Ferenc pápánk visszatért az Atya házába. Az egész egyházzal együtt engedjük őt vissza Istennek, eltelve hálával azért a rendkívüli példáért, melyet mindannyiunknak jelentett és a szeretetnek azért az ajándékáért, melyet minden ember és nép kapott tőle az egész világon.

Pápasága során a Szentatya  számos alkalommal volt számunkra, a Fokoláre Mozgalom számára is szerető és közeli pásztor, mindig befogadott és vezetett minket, hogy bátran és radikalitással tanúskodjunk az Evangéliumról.

Több eseményt együtt éltünk meg vele, nem felejtjük például a Fokoláre Mozgalom Általános Nagygyűléséhez 2021-ben intézett szavait:

„tartsatok ki mindig a kereszten függő és elhagyott Jézus kiáltására való odafigyelésben, ez a szeretet legnagyobb mértéke. Az ebből fakadó kegyelem képessé tesz arra, hogy mi, akik gyengék és bűnösek vagyunk, nagylelkűen, sőt időnként hősiesen  válaszoljunk erre a kiáltásra; képes a szenvedéseket és még a tragédiákat is a fény és a remény forrásává változtatni az egész emberiség javára. ”

Végül pedig csak tanúskodni tudok a Pápa személyes, irántam tanúsított szeretetéről és a Szentföldön élő népem szenvedése iránti figyelméről. Végtelenül hálás vagyok azért, hogy meghívott a szinodalitásról szóló Szinódusra, ahol ő maga nyitotta meg a szinodális egyház kapuit, mely most első lépéseit teszi szerte a világon.

Az egész világon elterjedt Fokoláre Mozgalommal együtt csatlakozom az egyetemes egyházhoz, minden jóakaratú emberhez az imádságban, biztos vagyok abban, hogy a „Salus Populi Romani” Szűzanya, akit annyira tisztelt, tárt karokkal várta őt a Mennyországban.

Margaret Karram