Ezrek fejezik ki tiszteletüket Chiara Lubich előtt
Kezelőorvosának vallomása utolsó napjairól.
Rylko bíboros, a Világiak Pápai Tanácsának elnöke, valamint több egyházi mozgalom és közösség vezetője is lerótta tiszteletét.
Részvétet nyilvánított többek között Napolitano olasz köztársasági elnök, és Bagnasco bíboros, az olasz püspöki konferencia elnöke, valamint a magyar egyházi és társadalmi élet számos személyisége is.
Derűs, összeszedett és imádságos légkörben folyamatosan érkeznek az emberek, immár több ezren, hogy leróják tiszteletüket Chiara Lubich előtt a Fokoláre Mozgalom nemzetközi központjának találkozótermében Rocca di Papaban. Chiarát rengeteg virággall körülvéve a terem közepén helyezték el. Mögötte függ a II. János Pál pápától kapott ikon: Mária a kis Jézussal.
A megjelent személyiségek között jelen volt Salvatore Valente professzor, a Gemelli klinika pulmonológiai osztályának vezetője, aki kezelőorvosaként figyelemmel kísérte élete utolsó 30-40 napját. Ő így nyiltkozott: „Ebben az időszakban Chiara minden szenvedést igazán megható derűvel és építő közreműködéssel fogadott és viselt el. A szenvedés gyakran nehéz teher. Ő viszont egészen „átlépése” pillanatáig megtartotta derűs tekintetét, ez engem nagyon megérintett.”
Stanislaw Rylko bíboros, a Világiak Pápai Tanácsának elnöke is elment Rocca di Papaba: „Többször találkoztam Chiarával, legutóbb a karácsonyi ünnepek alkalmával. Minden vele való találkozás olyan esemény volt az életemben, ami mély nyomot hagyott bennem. Olyan ember volt, aki valamennyi beszélgetőtársát „megfertőzte” Isten dolgai iránti lelkesedésével.” Chiara lelki gyermekeihez írt üzenetében pedig így ír a bíboros: „Bátran vigyétek előre a karizma tüzét: olyan történet ez az egyházban, amely nem zárul le, hanem kinyílik.”
A Pápai Tanács helyettes titkára, Guzmán Carriquiry is személyes tiszteletét tette.
Andrea Riccardi, a Sant’Egidio Közösségből, mint alapító mondta el személyes benyomását: „Chiara tanította meg nekem, hogy mi is egy karizma méltósága, az értéke, hogy ez a legértékesebb, amink csak van”, majd így folytatta: „Chiara mindenkié: az egyházé, de a más vallásokhoz tartozó embereké is. Chiara az egész világé, mert Jézusé volt. Most, hogy elhallgatott, meg kell tanulnunk jobban odafigyelni a hangjára, és csak akkor hallhatjuk meg őt, ha egység van közöttünk.”
Salvatore Martinez, az olasz karizmatikus megújulási mozgalom koordinátora megállapította: „Chiara öröksége a szeretet öröksége, mely a lelki anyaságra tanít, és ezért mi, világiak mindannyian hálásak vagyunk.” Elismerő szavakkal illette ennek az asszonynak a tanúságtételét, aki „nem torpant meg az elvilágiasodás, és a kulturális, ideológiai és vallási ellentétek előtt”.
Chiara előtt imádkozott Alois testvér is, a Taizé-i közösség priorja, Roger testvér utódja, két társával együtt. „Mi Taizé-ben hálát adunk Istennek Chiara életéért – mondta – Ő fény számunkra, és ez a fény közöttünk marad.” Emlékeztetett arra a „nagy tiszteletre és szeretetre, amit Roger testvér érzett iránta”.
A világ minden részéről érkeznek táviratok különböző politikai és vallási vezetők részéről is:
Az olasz köztársasági elnök, Giorgio Napolitano így jellemezte Chiarát: „a vallások és kultúrák közötti párbeszéd egyik legkiemelkedőbb alakja, következetes és világos hang korunk zűrzavarában. A világ egyik legszélesebb körben elterjedt mozgalmát tudta megalapítani, amely nyitott lelkülettel szembe tud nézni a laikus világgal a népek és nemzetek közötti szolidaritás, béke és igazságosság magasztos emberi értékeinek talaján.”
Az Olasz Püspöki Konferencia távirata, amelyet Bagnasco bíboros, a OPK elnöke és Betori püspök, az OPK általános titkára írt alá, úgy beszél Chiara életéről, mint „közösségi tapasztalatról, ami az egyház életét gazdagította Olaszországban és az egész világon. Különleges hálával emlékezünk tanúságtételének erejére, amellyel az egységen alapuló hit útját állította elénk, amely az egyházban és a világban az öröm teljességével megélt életutak forrásává vált.”
Több mozgalom és egyházi közösség alapítója és elnöke is méltatta Chiarát, akikkel együtt dolgozott, miután 1998-ban II. János Pál közösségben megélt együttműködésre hívta meg őket. Kettőt idézünk:
Benzi atya közössége részéről jelenlegi vezetőjük, Paolo Ramonda háláját fejezte ki „más mozgalmak, társaságok és új közösségek iránti szeretetéért, amellyel Chiara a köztük lévő közösség fáradhatatlan előmozdítója volt”.
Julian Carron atya, Giussani atya utóda aki a Comunione e Liberazione mozgalmat vezeti, levelében emlékeztetet arra a „hosszú évek óta tartó barátságra, ami Giussani atyával összekötötte őket.” Chiara karizmája „arra született – mondta -, hogy élővé tegye a kereszténységet, amint a fény élteti a reményt”.
Chiara Lubich elhunyta alkalmából Magyarországról részvétét fejezte ki többek között:
Dr. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke
D. Szebik Imre ny. evangélikus püspök, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke
Harrach Péter az Országgyűlés alelnöke
Dr. Semjén Zsolt a KDNP elnöke
valamint a társadalmi és az egyházi élet személyiségei, egyházi mozgalmak és közösségek vezetői,
köztük Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök.