A kölcsönös szeretetről

Eredeti előadás: Gerard Rossé

 

Vázlat – (UPM 2013/14)

I. Miben különbözik a szeretet és a kölcsönös szeretet-fogalma a világban, illetve az Evangéliumban?

A) Bevezetés: Az összefüggés a 1) szeretet és a 2) közösség fogalma között

Az agepé új fogalom – az isteni közösséget (egyházat) építi

A Szeretet-himnuszt is sokszor egyfajta individuális szeretetre értelmezik:

Péter is hasonlóan: 1Pt 2,12 – „Mint élő kövek, ti is lelki templommá, szent papsággá épültök, hogy Jézus Krisztus által Istennek kedves lelki áldozatot mutassatok be”

B) A szeretet és a „kölcsönös szeretet” fogalmának keresztény újdonsága (szent Pálnál)

1) A keresztény közösség több, mint csupán társas–emberi valóság. Don Silvano 78.o.

a) Nem az emberek elhatározásából született,

b) ez Krisztus Teste

c) a Feltámadott látható jelenléte a világban

d) Eszkatologikus valóság

e) Szentségi „jellegű” valóság

2) A keresztény szeretet – Istentől származik, isteni eredetű

– másik újdonsága: „Isten szeretete kiáradt a szívünkbe a ránk árasztott Szentlélek által” (Rom 5,5)

– agapé – a fogalom színét a kereszténység adta. Szeretet, amelyet Istentől ajándékba kaptunk, a Keresztrefeszítettbe vetett hite által.

a) megújítja azt, aki megnyílik neki, és kapcsolatba hozza őt Istennel.

b) közli vele az isteni agapé dinamizmusát

Az isteni agapé megelőzi az emberi cselekvést

Amikor szeretjük a másikat 1) hordozói és 2) közvetítői vagyunk az isteni szeretetnek (szentségi valóság vagyunk).

A keresztény szeretet nem csupán erkölcsi cselekvés, hanem mindig teológiai-misztikus

a) feltételezi a hitet

b) Mivel a hit sosem individuális – magában foglalja a közösségbe tartozást

Vö. Don Silvano: A teológia és a gondolkozás új horizontja (dualista és háromságos modell) 121.o.

A teljes humanizmus felé – Új horizontok a pszichológiában (Szeretet – tehát vagyok), 165.o.

C) Mit jelent, hogy a szeretet „Isteni erény”? (hit, remény, szeretet)

A Szentlélek maga is Isten ajándéka.

a) Közli a hívővel a fiúi viszonyt, amelyben a feltámadott Jézus áll az Atyával.

b) Énünk bensőjébe helyezi az agapét, egy benső dinamizmust valósít meg bennünk,

c) Mit jelent, hogy a Szentléleknek vannak „ajándékai” és gyümölcsei? (Kek 1830-1832)

D) Az isteni szeretet másik újdonsága: eschatologikus volta

II. A kölcsönös szeretet János írásaiban

1) Amikor a kölcsönös szeretetről beszélünk, az új parancsra gondolunk

„Új parancsot adok nektek: szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket, úgy szeressétek egymást ti is. Erről ismerjék meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretitek egymást” (Jn13,34-35)

2) De ezt tartalmazza sok más hely is

a) a búcsúbeszéd (vö. Jn 13-17): az egyháznak szól, amelyet Jézus eltávozása jellemez

b) A választ adja meg az „új parancs”. A parancs szót használja, noha ez isteni ajándék. De az ajándékba kapott agapé – egy felhívás, egy feladat is

c) Mennyiben új a kölcsönös szeretet parancsa,

Hivatkozik Jeremiás és Ezekiel jövendöléseire: „új szövetséget kötök; új szívet és új lelket adok belétek”.

E parancs újdonsága: – „ahogyan” én szerettelek titeket

d) A tanítványok kettős felelőssége jelenik meg:

– hogy megéljék maguk között a Keresztrefeszített szeretetét

– hogy tanúságot tegyenek (vö. Jn 13,35) a Feltámadott erejéről, amely el akar érni minden embert. „Ha majd fölmagasztalnak a földről, mindenkit magamhoz vonzok” (Jn 12,32 vö.33 vö. Jn 17,21k). –

Szentségi küldetés!

János nem azt emeli ki, hogy a világ, megtapasztalja Jézus jelenlétét.

hanem: hogy szeretetük által ismerik fel, hogy ők „Jézus tanítványai”

Jézus elment, most nekik kell Jézus tanúinak lenniük.

János első levele

Belső szakadás összefüggésben beszél a kölcsönös szeretetről – „Legyetek közösségben velünk. A mi közösségünk ugyanis közösség az Atyával és a Fiúval, Jézus Krisztussal” (1Jn 1,3)

1) A 4. fejezetben fogalmazza meg az agapé valódi eredetét: amely Istenben van:

„Testvéreim szeressük egymást, mert a szeretet Istentől van. Mindaz, aki szeret, Istentől született, és ismeri Istent. Aki nem szeret nem ismerte meg Istent, mert Isten a szeretet” (4,8.16; vö. 7-8).

a) János beszélt már az agapéról, az Atya szeretetéről a Fiú iránt, amely utóbbiban részesítenek bennünket.

b) Most a tanítványok közötti szeretetről beszél, mint ami következménye annak, hogy Istentől születtünk. – A hit fontosságát is húzza alá

(NB… Érdekesség: Lelkiségünk gyakorlata elsőként a szeretetre vezet el – és nem a hitre… – vagy legalábbis együtt vezet a hitre és a szeretetre…!)

2) János az okozatból következtet az okra: a konkrét testvéri szeretet jele annak, hogy aki szeret, Istentől született,

3) Ez a szeretet nem csupán az Ószövetségben már ismert

Újdonsága, hogy ez a szeretet kapcsolat.

János így zárja: „ ha Isten így szeretett minket, nekünk is szeretnünk kell egymást!” (11.v.)

Nem– nekünk is így kell szeretnünk Istent – így kell szeretnünk egymást. (1Jn 1,3) –

Amikor a testvérnek ajándékozzuk magunkat,

a) nem csupán emberi szeretetünkben, emberségünkben növekedünk,

– hanem mindig újjászületünk „Ha szeretjük egymást, Isten bennünk (vagy közöttünk) marad, és az Ő szeretete tökéletes lesz bennünk.” (12)

b) Egyben jel is leszünk! –

– Így jut el az emberiség az Atya ölére. Isten új temploma – ez a „hely” nyitott az egész emberiség felé. (Istenhez meghívó hely legyen– Ferenc pápa EG)

4) Szentlélek működéséről – „Abból ismerjük meg, hogy Benne vagyunk és Ő mibennünk: hogy a Fiú nekünk adta Lelkét” (4,13)

– a) A Lélek nemcsak a kötelék Isten és köztünk, hanem Ő vezet be bennünket az Atya és a Fiú közti bensőséges kapcsolatba

– b) A Lélek nemcsak a communió megteremtője, hanem Ő adja meg nekünk a benső bizonyosságot, hogy ilyen communióban élhetünk.

– c) A hit a Szentlélektől kapott fény – amely megnyitja a hívőt annak megvallására: hogy Jézus Isten Fia.

III. Összefoglalás

1) a Teremtő azzal, hogy az embert a saját képére teremtette, olyan létezőt hívott életbe, aki a kapcsolatban valósítja meg önmagát.

Fel is készített minket a kinyilatkoztatásra

– Az agapé, konkréttá akar válni, vagyis van társadalmi és morális vetülete is. De igazi újdonsága teológiai és eszkatalogikus természetében rejlik: Annak a szeretetnek vagyunk hordozói, amely (az Atya-)Istentől ered, és amely megnyitja az „utolsó időket”.

2) János, a testvéri szeretetre összpontosítja figyelmét

Az agapé annak az Istennek ajándéka, aki maga a communio, és aki saját communiójában akar részesíteni bennünket.

3) Szent Pál tanítása inkább krisztológikus-ekkléziologiai – „Krisztus Teste”

a) nem csupán, emberileg gazdagodik, aki a testvért önmagába fogadja,

b) hanem az Atya szeretetében is részesülök, aki folytonosan „szül” engem

Egy növekedési folyamat – a végső escatologikus teljesség felé

Jézus Krisztus az egyedüli Közvetítő. Közösségünknek az isteni Communioba való beágyazottsága csak Krisztusban, a megtestesült Fiúban lehetséges

Krisztus Teste vagyunk!. Csak az Eggyé lett Egyház hordozza a Fiúnak krisztusi arcát.

A kölcsönös szeretetben nem „létrehozzuk” az egységet, hanem kifejezésre juttatjuk vagy jelenvalóvá tesszük.

 

Kérdések:

• Mit jelent az agape fogalma a Szentírásban, és miben különbözik a Szentírás szeretet és kölcsönös szeretet fogalma – a párhuzamos világban használt fogalmaktól?
• Mi Szent Pál, illetve Szent János egyház-szemléletének fő gondolatai – és ezek Szentháromságos szempontjai?
• Mit jelent, hogy a Szentírás látásmódjában az Egyház, a krisztusi közösség, sőt a keresztény ember is szentségi valóságok lehetnek?
• Esetleg még: Mit jelent, hogy a szeretet „isteni erény” – illetve mit jelentenek az életünkbe: a Lélek ajándéka és gyümölcsei fogalmak?